Suz London kalauza • london.eu5.org • Több mint útikönyv

Pén	Szo	Vas	Hét	Ked	Sze

+12°	+11°	+15°	+14°	+14°	+13°
+4°	+5°	+8°	+10°	+6°	+7°

London központja

Houses of Parliament (Parlament)
Cím: Parliament Square, SW1A 2TT
Megálló: Westminster
Web: www.parliament.uk
A Parlament, hivatalos nevén a Palace of Westminster (Westminster-palota), egészen VIII. Henrik uralkodásáig volt az angol uralkodók székhelye. Igaz a jelenlegi épületegyüttes nagyrésze mindössze százhatvan éves. A régi palota 1834-ben égett le, amikor is eldöntötték, hogy elégetik a régi kincstár (Exchequer) könyveléshez használt fatábláit. Mivel az égetést nem akarták nyilvánosan tartani, az épületben gyújtottak tüzet, amely hamar ellenőrizhetetlenné vált, és mire a képviselők észbe kaptak, az épület már menthetetlenül égett. Csak a St Mary Underfoot, a kripta, a parlament raktára, a Westminster Hall csarnoka és a Jewel Tower maradt meg. Az új épületre összesen kilencvenhét pályázat érkezett. A mai épületegyüttest gyakran hasonlítják képletesen a brit alkotmányhoz: ősi, kusza, "fontoskodó", nehéz követni és azt a benyomást kelti, hogy darabonként lett felépítve.
A Parlament előtti téren Oliver Cromwell, György király és Oroszlánszívű Richárd szobrai láthatók. Az épületnek három tornya van: a Middle Tower (Középső-torony), a Victoria Tower (Viktória-torony) és a Clock Tower (Óra-torony). A híres Big Ben tulajdonképpen a Clock Tower 16 tonnás harangja. Az óra, a BBC-nek köszönhetően egész Nagy-Britanniának - és az egész világnak is - pontos időjelzője. Átmérője hét és fél méter. A Big Ben nevét az egyik teória szerint onnan kapta, hogy az Alsóház tagjai éjszakába nyúlóan vitáztak arról, hogy mi legyen a harang neve, de nem tudtak dűlőre jutni. Mivel már mindenki fáradt volt és haza akart menni, az egyik képviselő megunva a vitát elkiáltotta magát: "Miért nem hívják Big Ben-nek a Westminster fő építészeti megbízottjának becenevéről?". A másik teória szerint Benjamin Countról, a St Martin's Lane-en található Coach and Horses kocsma Big Bennek becézett tulajdonosáról nevezték el az órát.
A Parlamentbe az úgynevezett Public Entrance-on (Nyilvános bejáraton) léphetünk be, amely a Royal Entrance (Királyi bejárat) mellett található. Az utóbbin csak az uralkodó léphet be. A bejárat után a Royal Staircase-en (Királyi lépcsők) haladunk el a Victoria Tower mellett, ahol a parlament megnyitása előtt ölti a királynő magára az uralkodói ruházatot és jelvényeket. Az öltözőt az Artúr király személye körül kialakult mondavilág képei díszítik. A Parlament legnagyobb csarnoka a Royal Gallery (Királyi képtár), ahol az uralkodók képmásai mellett Nelson halálát, és Blücher és Wellington waterlooi csatában történt találkozását ábrázoló freskót láthatunk. Szintén az angol uralkodók képei díszítik a Prince's Chambert (Trónörökös szobája), amely a Chamber of House of Lords (Lordok Házának) előszobája.
Novemberben, a parlament megnyitásakor a királynő ír hintajában hajtat a Buckingham palotából a Parliament Square-re. Az úton királyi katonák és katonazenekarok állnak. A ceremónia alatt a királynő aranyozott székben ül. Mellette a férje és a trónörökös, a walesi herceg foglal helyet. A herceg széke felett ma is látható a walesi hercegek hagyományos német nyelvű felirata: "Ich dien" (szolgálok). A királynőtől jobbra a kormánypárti, balra ellenzéki felsőházi tagok foglalnak helyet. Az uralkodó trónját nemcsak lépcsők, de aranyozott korlát is elválasztja a képviselőktől. Előtte egy, a hajdani birodalom minden részéből száramzó, gyapjúval töltött zsák található, amely a hajdani Brit Birodalom gazdagságát jelképezte. Ilyen gyapjúzsákokon ülnek őfelsége bírái is. Az uralkodót még egy fakorlát is elválasztja, amelyen az állatfigurák az évszázadok során legyőzött vagy bekebelezett családok címerállatait jelképezik, köztük az angol oroszlán, a walesi sárkány és a Plantagenet-ház sólyma. Az ülésterem falán körben elhelyezkedő erkélyeken ülnek a vendégek és a sajtó képviselői. A királynő beszédét tulajdonképpen a miniszterelnök írja, amely gyakorlatilag a kormány programját tartalmazza.
A Lordok Házának terméből nyílik a Peer's Lobby (Főrendek előszobája). Itt minden főrendi képviselőnek névvel ellátott saját fogasa van. A Parlament életének központja a nyolcszögletű Central Hall (Központi-csarnok) és a fölötte emelkedő Central Tower (Középső-torony). A Central Hall-ból a Common's Lobby-ba (Közrendek előszobája) jutunk, amelynek boltíveit Churchill javaslatára eredeti, német bombák lángjától kormos állapotban hagyták meg. Innen jutunk el a House of Commons-ba.
A Chamber of House of Commons-ban az Alsóház 659 képviselője ülésezik, azaz csak ülésezne, mert csupán 437 hely található a teremben. Persze ritkán fordul elő, hogy minden képviselő részt vesz az üléseken, ahol a szóvívőtől (speaker) jobbra ülnek a kormánypárti, balra az ellenzéki képviselők. A szóvívő székét Ausztrália, míg a miniszterek szónoki emelvényeit Új-Zéland ajándékozta a Parlamentnek. Az Alsóház és Felsőház üléseit bárki látogathatja hétköznap. Az ülések pontos időpontjáról telefonon tájékozódhatunk. A miniszterelnök szerdánként szokott felszólalni, de az sem fog unatkozni, aki esetleg máskor vesz részt az üléseken. Az egymás után felszólaló kormánypárti és ellenzéki képviselők vitái gyakran igen szórakoztatóak, amikor a tisztelt ház tagjai ékes angolsággal és nem ritkán jó adag humorral próbálják meggyőzni egymást. A napirendi pontoka a bejáratnál kifüggesztik. A Parlamentbe és az ülésekre nem szabad se táskát, se fényképezőgépet bevinni. Azokat a ruhatárban kell hagyni, és mindenkinek át kell esnie a biztonsági vizsgálaton.
A Central Hallból a St Stephen's Hall-ba (Szent István-csarnok) is beléphetünk, amely eredetileg kápolna volt, de 1547 után ülésteremként is használta az Alsóház. 1642-ben I. Károly fegyveresei itt próbáltak sikertelenül letartóztatni több képviselőt is. A Parlament egyik legrégebbi és legszebb része a Westminster Hall (Westminster-csarnok), ahol 1820-ig az angol uralkodók tartották udvarukat, és ahol számos koronázási bankettet is rendeztek. Egyik érdekessége, hogy az 1913-as tatarozási munkák során VIII. Henrik idejéből több teniszlabdát is találtak, így valószínű, hogy az uralkodó itt játszott annak idején. A teremben később számos neves személy bírósági tárgyalását (William Wallace, Mórus Tamás, Guy Fawkes, I. Károly) is tartották, és a XIX. században hosszú ideig bíróságként is használták. Különösen szép a terem részben hajópadlóból készült famennyezete. A Westminster Hallból lépcső vezet le a kriptába (Crypt) és innen nyílik a VIII. Henrik által épített kerengő, a Cloisters. A Parlamenttől délre terül el a Victoria Tower Gardens (Viktória-torony kertjei), ahol Rodin Calais-i Polgárok bronzszobrának másolata, Emmeline Pankhurst, női választójogi harcos szobra, valamint az utca túloldalán található kis parban Henry Moore A kés éle (The Knifeedge) című műve áll.

Jewel Tower (Kincses-torony)
Cím: Abingdon Street, SW1P 3PA
Megálló: Westminster
Nyitva: áprilistól novemberig mindennap 10-17 óráig, télen csak szombat és vasárnap 10-16 óráig
Belépő: felnőtteknek 3,50 font, nyugdíjasoknak és diákoknak 3,20 font, gyermekeknek (5-15 év) 2,10 font, 5 éves kor alatt a belépés díjtalan.
A Parlamenttel szemben álló, szögletes Jewel Tower korábban a Palace of Westminster része volt. 1365-1366-ban III. Edward építtette kincstárnak, s eredetileg árok vette körül. 1621-től itt őrizték a parlamenti jegyzőkönyveket, majd a Mérésügyi Hivatal költözött ide. A Jewel Tower-ben ma a Parlament történetét bemutató múzeum található, amelyet mindenképpen érdemes felkeresni a Parlament meglátogatása előtt.

Westminster Abbey (Westminster-apátság)
Cím: Dean's Yard, SW1P 3PA
Megálló: Westminster
Weboldal: www.westminster-abbey.org
Nyitva: hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken 9.30-16.30, szerdán 9.30-19, szombaton 9.30-14.30, vasárnap zárva.
Belépő: felnőtteknek 16 font, nyugdíjasoknak és diákoknak 13 font, gyermekeknek (11-18 év) 6 font, 11 éves kor alatt a belépés ingyenes. Családi jegy 32 font (2 felnőtt + 1 gyerek), illetve 38 font (2 felnőtt + 2 gyerek).
Kevés olyan épület van Londonban, amely annyi történelmi esemény színhelye lett volna, mint a Westminster-apátság. Az apátság a királyi család temploma, amely nem tartozik az anglikán egyház feje, a Canterbury-i érsek alá. Az apátságot a hetedik században alapított szász templom helyén Thorney-szigetén kezdte építeni Hitvalló Edward, akinek halála előtt nyolc nappal 1065-ben szentelték fel. Kétszáz évvel később III. Henrik elhatározta, hogy újjáépíti az akkor divatos francia gótikus stílusban. Bár a XVI. században az apátságot kiegészítették VII. Henrik kápolnájával, majd a XVIII. században kibővítették a mai bejáratnál található két toronnyal, lényegében ma is abban a formában láthatjuk, ahogy azt II. Henrik megépítette. Hódító Vilmos óta V. és VIII. Edward kivételével minden angol uralkodót itt koronáztak meg. Jelentőségét az is jelzi, hogy még VIII. Henrik sem mert kárt okozni az épületben a katolikus üldözések idején. Nem így Oliver Cromwell, akinek emberei az apátságban táboroztak, és az oltárt használták dohányzóasztalnak. Ennek ellenére Cromwellt itt temették el, de II. Károly megkoronázása után holttestét kiásták, majd Tyburn-nél felakasztották s lefejezték. Érdekes azt is megjegyezni, hogy V. Henrik felesége például háromszáz éven át egy nyitott koporsóban feküdt itt, egészen 1669-ig, amikor is a híres naplóíró, Samuel Pepys megcsókolta a halott asszonyt. Bár az asszony nem kelt életre, a koporsót lezárták.
Az apátságba az északi főbejáratnál léphetünk be a Statemen's Aisle-ba (Államfői folyosó), ahol több államférfi síremlékét és emléktábláját láthatjuk. Köztük található Gladstone és Disraeli miniszterelnökök, Watson admirális, Robert Peel, a londoni rendőrség létrehozója - akiről a rendőrök a bobby nevet kapták -, valamint Thomas Fowell Buxton, a rabszolgaság eltörléséért harcoló politikus is. A gyakran monumentális és díszes síremlékek igencsak jól példázzák az ellentmondásos angol történelmet. Míg Buxton síremléke a rabszolgaság eltörléséért folytatott küzdelmet jelképezi, addig Watson admirális sírján egy láncra vert hindu ad át egy kérvényt a hódítónak. A Statemen's Aisle a Sanctuary-ba (Szentély) vezet, ahol perzsaszőnyegek vezetnek fel az oltárhoz, amelynek asztalán Salviati Utolsó vacsora című műve rajzolódik ki. Az északi kereszthajó felőli oldalon találhatók azok a híres középkori szarkofágok, amelyek tetején a bennük nyugvók egész alakos szobormásai találhatók. Ilyen koporsóban nyugszik a Lancaster házi Velin grófnő, felette férje Edmund és William de Valence, valamint III. Henrik féltestvére. A Sanctuary déli részén állítólag Sebert szász király sírja található, amelyet I. Edward idejében csíkos huzatú heverővel fedtek le és az istentiszteletek alatt ezen ülnek a papok. Az oltár előtt látható a meglehetősen egyszerű koronázási trón a XIII. századból, valamint az 1297-ben elrabolt skót koronázási kő. A skót koronázási követ 1996-ban visszaadták Skóciának, de a skótok "visszakölcsönzik" a jövőben tartandó koronázásokhoz.
A Sanctuary-t szegélyező körfolyosókból számos kápolna nyílik. Balkéz felől az első az Islip Chapel (Islip-kápolna), valamint az abból nyíló Nurses' Memorial Chapel (Ápolónők emlékkápolnája), amely a második világháborúban elesett női segédcsapatoknak, sebesültszállítóknak és ápolónőknek állít emléket. Mellette helyezkedik el a Chapel of St John the Baptist (Keresztelő Szent János kápolnája), ahol az egyetlen cromwelliánus sír, Essex grófjának sírja található. Továbbhaladva a Chapel of Edward the Confessor-ba (Hitvalló Edward kápolnája) jutunk, amelyet III. Henrik épített elődje emlékére és maga Henrik is itt nyugszik. A középkorban a kápolna beugróiba betegeket fektettek abban a reményben, hogy hátha a szent csodát tesz velük. A vakbuzgó hívők térdepelésének nyomait a mai napig őrzi az emlékmű alatti egyik kőlépcső. Hitvalló Edward egy egyszerű kőlap alatt nyugszik, amelyen az Eduardus primus, Scotturum melleus, hic est (Edward a skótok "ostora") latin felirat áll. Ebben a kápolnában láthatjuk Hitvalló Edward feleségének, Eleanornak díszes szarkofágját, IV. Edward, II. Richárd és felesége Csehországi Anna, valamint V. Henrik és felesége, Valois Katalin síremlékeit is. Henrik sírszobrának feje azért hiányzik, mert az ezüstből készült sisakot a fejjel együtt ellopták.
Az apátság talán legszebb része VII. Henrik kápolnája (Henry VII Chapel). A kápolna ajtaján látható rózsadísz a Rózsák Háborújának végét szimbolizálja, amelyet a Tudor-házi Henrik és a Lancaster-házi Erzsébet házassága tett lehetővé. A kápolna főhajója a Bath angol lovagrend (Order of the Bath) terme, melynek széksorait tulajdonosaik groteszk címerállatai, lovagi kardjai és pajzsai díszítik. A középkorban a lovagok lábainál fegyverhordozóik ültek. A kápolna oltárát Vivarini Madonna és a Gyermek című festménye díszíti. Henrik mellett ide temették VI. Edwardot, I. Jakabot és II. Györgyöt is. A kápolna északi részén nyugszanak IV. Henrik tragikusan elhunyt kiskorú gyermekei, I. Erzsébet és elődje I. Mária (Bloody Mary), II. Károly, valamint Orániai Vilmos és felesége is. A középső kápolnában annak idején Cromwell és számos puritán forradalmár volt eltemetve. Ez 1947 óta a Királyi Légierő kápolnája (Royal Air Force Chapel), ahol 1947-ben a Britanniai légi csatában elesett brit és szövetséges katona neve van felsorolva.
A Sanctuary déli körfolyosójából nyílik Szent Miklós, a gyermekek védőszentjének (Chapel of St Nicholas), valamint Szent Edmund kápolnája (Chapel of St Edmund). A kápolna egy ősi angol király nevét őrzi, ahol udvarhölgyek, kamarások és királyi gyermekek nevelőinek síremlékeit láthatjuk ófrancia vagy latin feliratú szarkofágokban.
A déli kereszthajónál helyezkedik el a költők sarka (Poet's Corner), ahova 1700 óta számos híres angol költőt és írót temettek. A hagyomány Geoffrey Chaucerral kezdődött, aki nem költői érdemeiért, hanem azért nyugszik itt, mert az apátság építésekpr munkavezető volt. A költők és írók között találjuk Browningot, a Hiúság vására íróját W. M. Thackeray-t, Charles Dickens-t, Kiplinget, de itt tért örök nyugalomra George Friedrich Händel német zeneszerző is. Byron emléktábláját csak 145 évvel halála után kapott, mert mindaddig megtagadták "erkölcstelen" életmódja miatt. Itt találhatjuk Shakespeare, a skót költő, Robert Burns és Eliot emléktábláit is.
A déli oldalhajóban számos államférfi sírja között található Churchill emléktáblája és az első világháborúban elesett ismeretlen katona sírja is (Tomb of the Unknown Warrior). A déli kerengőkből nyílik a Great Cloisters (Nagy kerengő), amelynek legrégebbi román és gótikus részei a XII-XIV. században épültek. Innen juthatunk át a Chapter House-ba (Káptalani gyűlésterem). A terem 1250-1253 között épült, freskói és színes üvegablakai ma is lenyűgözők. A Chapter House a korona tulajdona. A kiállítási tárgyak között számos királyi pecsétet, apátsági dokumentumot találunk, köztük Hitvalló Edward 1066-os alapítólevelét. A Chapter House alatti kriptába (Crypt) és a Chapel of Pyx-be (Pyx kápolnája) lépcsőn jutunk le. Régen itt őrizték a templom perselyeibe (pikszis) dobott arany és ezüst érméket, majd a királyok kincseit. A tolvajok elriasztására nemcsak hét lakattal zárták az ajtót, de emberi bőrt is feszítettek rá.
A közeli Normann altemplom (Normann Undercroft) ma egy különös múzeum. Itt őrzik számos halott uralkodó és híresség viaszfiguráját, amelyet a középkorban a gyászmenetekben vittek, és előtte a halottak ruhájába öltöztették. Orániai Vilmosnak még a sámlijai is láthatók. Annak idején a király erre állt, hogy egyforma magas legyen királynőjével. A múzeumból nyílik a Kis kerengő (Little Cloisters), amelynek folyosói mögött találhatók az apátság szolgálati lakásai.
Az apátság előtti téren, a Broad Sanctuary-n áll a Westminster Column (Westminster-oszlop), amelynek alapzatán négy oroszlán, tetején fülkében Hitvalló Edward, III. Henrik, I. Erzsébet és Viktória királynő szobrai, felettük pedig Sárkányölő Szent György látható. A Broad Sanctuary nevét onnan kapta, hogy az annak idején ide menekült üldözöttek az apátság védelmét élvezték. Ennek ellenére a Rózsák Háborújában itt gyilkoltatta meg III. Richárd az itt oltalmat kereső Erzsébetet, IV. Henrik feleségét, és itt született fiát, V. Henriket is.

Westminster Cathedral (Westminster-székesegyház)
Cím: Victoria Street, SW1P 1QW
Megálló: Victoria
Web: www.westminstercathedral.org.uk
Nyitva: hétköznap 7-19 óráig, szombaton 8-19 óráig. A torony hétköznap 9.30-17 óráig, hétvégén 9.30-18 óráig tart nyitva.
Belépő: a torony kivételével nincs. Oda felnőtteknek 5 font, nyugdíjasoknak és diákoknak 2,50 font. A családi jegy 11 font.
A Westminster-székesegyház feltűnően egyedi, neobizánci épülete az angol római katolikus egyház központja, amely 1895 és 1903 között épült. Tornyából, amelyet Hitvalló Edward tiszteletére St Edward Tower-nek neveztek el, jó időben London egyik legszebb panorámája tárul elénk. A templom belsejét részben márvány és mozaik borítja, de a pénzügyi nehézségek miatt sosem fejezték be. A templom helyén, mielőtt Pius pápa megállapodott a brit kormánnyal a székesegyház építéséről, börtön állt.

Tate Gallery (Tate Képtár)
Cím: 75 New Street, Millbank, SW1P 4RG
Megálló: Pimlico
Web: www.tate.org.uk
Nyitva: hétfőtől csütörtökig és hétvégén 10-18 óráig, pénteken 10-22 óráig
Belépő: nincs
A Tate Gallery-t a korábbi régi Millbank Fegyház helyére építette Sir Henry Tate 1897-ben, azután, hogy a lápos helyet a brit kormány alkalmatlannak tartotta az új fegyház megépítésére. Eredetileg csak saját gyűjteménye volt látható, de később ide került Turner háromszáz képéből és más brit művészek rajzaiból álló kollekciója. Ezek tárolására új szárnyakat építettek, amelyre Sir Joseph Duveen műtárgykereskedő és fia adott pénzt. A Tate legújabb szárnyát, a Clore Gallery-t, amelyben ma a Turner-gyűjtemény látható, végül 1987-ben építették meg. Míg a képtár kezdetben brit művészeknek adott otthont, ma már a világ minden tájáról - köztük Cézanne, Picasso, Matisse, Dalí, Munch, Gauguin és Andy Warhol alkotásaiból - láthatunk itt képeket. A Tate már régóta támogatja a kortárs művészeket is, amelyet gyakran kritizált a sajtó, a közpénzek pazarlásával vádolva a képtárat. Ilyen alkalom volt, amikor a hetvenes években tengeralattjáró alakúra formált autógumibelsőket vagy a kilencvenes években téglafalat vettek és állítottak ki. A legnagyobb felháborodást azonban az váltotta ki, amikor Damien Hirts Anya és Gyermeke alkotását vették meg, ami nem volt más, mint két, formalinnal telt akváriumba merített kettévágott tehén és borja. A Tate előtt egy másik Henry Moore alkotás, a Locking Piece (Rögzített torzó) látható.

Cenotaph
A Whitehall elején áll az I. világháború halottjai emlékére emelt Cenotaph emlékmű, amelyen a The Glorious Dead ('A Hősi Halottak') felirat látható. Minden évben a november 11-hez legközelebb eső vasárnapon, az 1918-as fegyverszünet évfordulóján, az Emlékezés Napján (angolul Remembrance Day) a királyi család tagjai, valamint több magas rangú kormánytisztviselő pipacskoszorút helyez el az emlékműn.

Foreign and Commonwealth Office (Külügyminisztérium)
Cím: King Charles St, SW1A 2AH
Megálló: Westminster
Web: www.fco.gov.uk
A Külügyminisztériumnak a Belügyminisztériummal (Home Office) közös neoreneszánsz épületét 1868 és 1873 között építették. A két épületet, amelyekben korábban a régi (Old Treasury) és Új Kincstár (New Treasury) működött, egy fedett folyosó köti össze. Az épületeket sajnos, csak évente egyszer-kétszer nyitják meg a látogatók előtt, pedig azok London egyik leggazdagabban díszített épületei. A külügyminisztérium - pontosabban Kül- és Közösségügyi Minisztérium - munkájával a néhány éve megnyílt Visitor Centre-ben ismerkedhetünk meg hétköznap 10 és 17 óra között. A belépés díjtalan.

Downing Street
Cím: 10 Downing Street, SW1A 2AA
Megálló: Westminster
Web: www.number10.gov.uk
A Downing Street házait Sir John Downing építette 1683-ban. Az épületek 1732-ben a Korona tulajdonába kerültek, s ettől kezdve kormányzati célokat szolgálnak. A miniszterelnök hivatalos lakhelye a 10-es szám, de mivel Tony Blair négygyermekes családja túl nagy volt a lakáshoz, ezért helyet cseréltek pénzügyminiszterével, Gordon Brown-nal, aki a 11-es számban kellett volna, hogy lakjon. Az utcán a nyolcvanas évekig bárki nyugodtan átsétálhatott, az IRA terrorakciói miatt azonban ma már zárva van, és csak kerítésen keresztül tekinthető meg.

House Guards Building (Lovastestőrség laktanyája)
Cím: Whitehall, SW1A 2AA
Megálló: Charing Cross
Az 1775-ben épült lovastestőrök laktanyája előtti őrségváltás London egyik legnépszerűbb ceremóniája. Az őrök óránként váltják egymást, de az őrségváltás akkor a leglátványosabb, amikor hétköznap 11, vasárnap pedig 10 órakor negyven lovastestőr vonul fel lófarkas sisakban és mellvértben a laktanya udvarán. A Horse Guards Parade ideje alatt májusban nyolc alkalommal, reggel 10-kor kerül sor a lovas őrök őrségváltására, akik az ünnepségre gyakorolnak. Az ünnepség mintegy 250 évre nyúlik vissza, amikor is leginkább a katonák józanságát ellenőrizték.

Trafalgar Square (Trafalgar tér)
Megálló: Charing Cross
Az 1830-as években alakították ki Nelson admirális, valamint az 1805-ös trafalgari győzelem emlékére. A tér közepén áll a korinthoszi stílusú Nelson's Column (Nelson-emlékoszlop), tetején az admirális szobrával. Az 1842-ben elkészült oszlop magassága 52 méter. Érdekessége, hogy mielőtt Nelson szobrát felállították volna, 14 kőműves vacsorázott az oszlop tetején. A Whitehall és a tér találkozásánál I. Károly szobra, a téren pedig számos brit tengernagy szobra és IV. György lovasszobra látható. A turistáknak leginkább azonban a szökőkutak és a galambetetés miatt emlékezetes a hely. A híres képtárak mellett a teret a Brit Nemzetközösség egyes tagjainak házai szegélyezik, köztük a Canada House (Kanada-ház) és a South Africa House (Dél-Afrika-ház) is. A tértől nyugatra áll a Viktória királynő tiszteletére emelt Admirality Arch, amelyen keresztül a Mall a Buckingham palotához vezet. A középső kaput csak az uralkodónak és kíséretének nyitják ki.

National Gallery (Nemzeti Képtár)
Cím: Trafalgar Square, WC2N 5DN
Megálló: Charing Cross/Leicester Square
Web: www.nationalgallery.org.uk
Nyitva: 10-18 óráig, pénteken 21 óráig
Belépő: nincs
A National Gallery gyűjteménye a British Museum-éhoz hasonlóan magángyűjteményből nőtt ki. Amikor 1824-ben John Julius Argenstein, orosz származású kereskedő meghalt, Sir George Beaumont-nak sikerült rávennie a brit kormányt, hogy 57 ezer fontért vegye meg annak 38 képét - köztük Rafaello, Rembrandt, Van Dyck műveket -, amelyeket másik értékes 16 képpel egészített ki. A képeket először Argenstein házában a Pall Mall-on állították ki, de ez hamar kicsinek bizonyult. Ezt követően nyitotta meg Viktória királynő 1838-ban a mai National Gallery-t a Trafalgar Square-en. Az épületet 1991-ben kibővítették a nem igazán illeszkedő modern Sainsbury Wing-gel (Sainsbury-szárny), amelyet az a ngol milliomos Sainsbury család finanszírozott, és amelyben a korai reneszánsz kiállítás található. A kiállítótermek mellett műhelyek is találhatók az épületben, ahol a képek restaurációja mellett művészek is tanulhatnak. A képtár kétezer, a XII. századtól a XIX. századig tartó időszakból származó képeinek nagy részét kiállítják és számos vendégkiállítást is rendeznek itt. Az egyik leghíresebb kép Van Gogh Napraforgója. A képek nagy részét kormánypénzen vásárolták, köztük 139-et a múlt században Olaszországban, igen olcsón. Néhány képet ajándékként kapott a képtár, s például Tiziano Death of Actaeon képét közadakozásból vették meg. A képtár a kiállítások mellett koncerteknek is helyet adott, amelyek közül különösen jelentősek voltak azok, amelyeket a második világháború alatt mindennap megrendeztek. A leghíresebbek közülük Dame Myra Hess zongoraversenyei voltak, amelyeket sokszor a bombázások alatt is megtartottak, s emiatt óriási lelkesítő hatásuk volt.

National Portrait Gallery (Nemzeti Arcképtár)
Cím: 2 St Martin's Place, WC2H OHE
Megálló: Charing Cross
Web: www.npg.org.uk
Nyitva: 10-18 óráig, csütörtökön és pénteken 21 óráig
Belépő: az ideiglenes kiállítások kivételével nincs
A National Portrait Gallery, ahogy a neve is sugallja, a nemzet nagyjainak és ismert alakjai portréinak ad otthont. A múzeum 1890-ben épült, amikor W. H. Alexander felajánlotta házát a galéria számára. A képtár azóta több bővítésen esett át, legutóbb 1993-ban és 2000-ben. A legrégebbi portrék a XIV. századból származnak, de számos kép nem eredeti, hanem másolat. Az eredeti képek közül sok ma is családi gyűjteményekben található. A legismertebb kép Hans Holbein VIII. Henriket ábrázoló portréja, amely valószínűleg az egyetlen hiteles kép az uralkodóról. A portrék mellett jelentős a képtár fotógyűjteménye, amely a Photographic Gallery-ben került elhelyezésre. A National Portrait Gallery bejáratához közel álló szobor Edit Cavell-nek állít emléket, aki az I. világháborúban segítette az antant katonák Brüsszelből való menekülését, de a németek elfogták és kivégezték.

St Martin-in-the-Fields (Szent Márton temploma a mezőn)
Cím: Trafalgar Square, London WC2N 4JJ
Megálló: Charing Cross
Web: www2.stmartin-in-the-fields.org/page/home/home.html
A mai St Martin Church 1721 és 1724 között épült, annak a templomnak a helyén, amit még VIII. Henrik bővített ki, hogy ne kelljen a királynak a Whitehall előtt elhaladó, Westminster-hez tartozó halottas menetek látványát elviselnie. A templom többször volt átmeneti szállás, így 1685-ben a Franciaországból menekülő hugenottáknak és a frontról 1915-ben hazaérkező katonáknak is menedéket adott. Az 1915-ös yperni csatában elesett katonáknak oltárt is állítottak. A II. világháborúban a templom óvóhelyként szolgált. 1853-ig a templom alatt temető húzódott, kriptájában ma népszerű kávézó, valamint bronznyomatkészítő központ (Brass Rubbing Centre), kertjében pedig piac található. A templomban számos koncertet is tartanak, amelyeket az internetes oldalon közzétesznek. A templom egyik érdekessége az a szégyenfa, amelyhez a bűnösöket kötötték. A másik érdekesség az, hogy ebbe az egyházkerületbe tartozik a Buckingham palota, s ezért itt állítják ki a királyi újszülöttek anyakönyveit. Aki október elején Londonban jár, semmiképpen ne mulassza el felkeresni a templomot, mert az ilyenkor zajló Cockney Pearly Harvest Festival keretében a cockney "király" és "királynő" kíséretükkel felkeresik a templomot és együtt imádkoznak. Az ő és híveik ruháit ilyenkor több tízezer gyöngy díszíti, amely emlékezetes látvány.

St James's Palace (Szent Jakab palota)
Cím: The Mall, SW1A 1BS
Megálló: Green Park
A St James's Palace-t VIII. Henrik kezdte építtetni 1530-ban, egy leprakórház helyén. Henrik és Boleyn Anna kezdőbetűi ma is láthatók a Presence Chamber (fogadóterem) falán, a kandalló felett. Az eredeti palota 1809-ben leégett, s ma már csak a kapuboltozat és a Chapel Royal, a királyi kápolna maradt meg, amely több királyi esküvőnek a színhelye volt. A Friary Court-nál (a barátok udvara) még ma is megvan az erkély, ahol elhangzott a "Meghalt a király, éljen a király!" mondat. I. Erzsébetet követően a palotát alig használták a királyi család tagjai. 1952-ben II. Erzsébet itt tartotta első beszédét koronázását követően, majd Diana hercegnő és Károly herceg élt itt válásukig. Annak ellenére, hogy Diana nem szeretett itt élni, itt ravatalozták fel. A palota továbbra is Károly herceg és fiainak, Vilmosnak és Henriknek lakhelye, így a palota nem látogatható, bár előfordulhat, hogy az udvarokba és a vasárnap reggeli istentiszteletre reggel fél 9-kor beengedik az érdeklődőket.

St James's Park (Szent Jakab Park)
A St James's palotával szemben terül el a St James's Park, amelyet VIII. Henrik kezdett vadasparkká és lovaglótérré alakítani a mocsarak lecsapolásával, a patakok tóvá duzzasztásával és a terület körbekerítésével. A parkot II. Károly kibővítette, és madárházakat állíttatott fel a park déli oldalán. Az egykori madárházak emlékét a Birdcage Walk (Kalitka sétány) ma is őrzi. A park bővelkedik különféle vízimadarakban, amelyeket napnyugta előtt rendszeresen etetnek. A különlegességnek számító pelikánok közül az elsőket még az orosz nagykövet ajándékozta I. Jakabnak. A madarakon kívül a legnagyobb népszerűségnek a mókusok örvendenek. A parkban állították fel a City egyik korábbi kapuját, a Temple Bar-t. Aki elfárad a sétában, az betérhet a park kávézóinak egyikébe.

Green Park
A St James's Pakrtól és a Buckingham palota kertjétől északra terül el a Green Park, amely azonban sokkal természetesebbnek tűnik a St James's Parknál. A többi parkhoz hasonlóan, ez a park is VIII. Henrik vadászterületeként jött létre, majd II. Károly parkosította és adta át a többi parkkal együtt alattvalóinak. A XVIII. században a párbajozók kedvenc helye volt, ma már azonban leginkább a napozók és kocogók élvezik jó idő esetén.

Buckingham Palace (Buckingham palota)
Cím: Buckingham Palace Road, SW1A 1AA
Megálló: Victoria
Web: www.royal.gov.uk
Nyitva: június 30-július 8, és július 31-október 7 között 9.45-18.30
Belépő: felnőtteknek 18 font, nyugdíjasoknak és diákoknak 16,50 font, gyermekeknek (5-17 év) 10,25 font, 5 éves kor alatt a belépés díjtalan. Családi jegy 47 font.
A Buckingham palota a Parlament mellett London legismertebb épülete, ma a királynő hivatalos rezidenciája, ahova meghívást kapni sok brit szerint még most is igen nagy megtiszteltetés. A mai palota helyén álló házat még Buckingham hercege építette 1721-ben, de 1762-ben eladta III. György királynak 28 ezer fontért. Amikor IV. György trónra került, a házat leromboltatta, hogy a Carlton House-beli rezidenciáját az ide épülő palotába helyezze át. A király azonban még a palota elkészülte előtt beleunt az építkezésbe és helyette a brightoni Royal Pavilont (Királyi Pavilon) szépítette. György utóda, IV. Vilmos alatt, aki nem szeretett itt élni, az építkezés leállt. Amikor a régi Westminster Palota leégett, a király megpróbálta a parlamentnek eladni, a képviselők azonban nem kívántak átköltözni. A palota sorsa Viktória királynő alatt sem javult, aki inkább a Kensington palotában lakott. Később a palotát modernizálták és Viktória Albert herceggel együtt mégiscsak hivatalos rezidenciává tette. VII. Edward sírkamrának nevezte a palotát, amely végül is V. György alatt nyerte el mai formáját, amikor keleti homlokzatát kialakították. Azóta a palota alig változott. Hatszáz szobája van és 18 hektár kert veszi körül. A kilencvenes évek közepéig a palota zárva volt a nagyközönség előtt, amikor azonban a Windsori Kastély leégett, néhány termet megnyitottak, hogy fedezzék annak helyreállítási költségeit. A látogató azonban hiába várja, hogy szembe fusson a királynővel vagy Károly herceggel, ugyanis ők ilyenkor általában Skóciában tartózkodnak. A királynő jelenlétét a palotára kitűzött zászló egyébként mindig jelzi. A palota előtt, negyvenöt percig tartó őrségváltás (Changing of Guards) áprilistól júliusig - eső kivételével - minden nap, az év többi részében minden páratlan napon fél 12-kor kezdődik. Ezt érdemes azonban ellenőrizni, mert könnyen változhat. Először a leváltott őrség kapitánya átadja a palota kulcsait az új őrség kapitányának, majd a katonák egy része, akik a St James's palotától indulnak, visszaér oda. Itt kevesebben vannak és jobban is láthatjuk az őrségváltást.

Queen Victoria Memorial (Viktória királynő emlékmű)
A palota előtt látható igencsak túldíszített Viktória emlékművet fia, VII. Edward állíttatta. Elkészítése majdnem 5 évig tartott. Tervezőjét, Aston Webbet, V. György elismerésül később lovaggá ütötte. Az emlékművön különböző alakok jelképezik az Igazságosságot, a Törvényességet, az Anyaságot, a Bátorságot, az Állhatatosságot és a Győzelmet.

Piccadilly
A Hyde Park Corner és a Piccadilly Circus között húzódó Piccadilly London egyik legforgalmasabb és legnépszerűbb utcája., számos exkluzív hotellel és üzlettel. A Green Park és a Piccadilly sarkán áll az egyik legfényesebb hotel, a Ritz, amely máig megőrizte századfordulós hangulatát. Látványos pálmakertjébe megfelelően öltözködve ma bárki betérhet egy délutáni teára. A Piccadillyből nyíló New Bond Street számos luxus-és régiségboltnak, valamint avantgárd művészek kiállításainak ad otthont. A New Bond Street 15. szám előtt látható a Roosevelt és Churchill beszélget egy padon című barátságos szobor. A New Bond Street 34. szám alatt pedig a másik híres aukciósház, a Sotheby's lerakata található.

Fortnum & Mason áruház
Cím: 181 Piccadilly, W1A 1ER
Megálló: Green Park/Piccadilly Circus
Web: www.fortnumandmason.com
Nyitva: hétfőtől szombatig 10-20 óráig, vasárnap 11.30-18 óráig
A Fortnum & Mason egyike a leghíresebb és legelegánsabb áruházaknak. Az áruház története szoros kapcsolatban volt a királyi udvarral, amelynek fontos szállítói közé tartozott. Azon kívül, hogy mindent lehet kapni, amiért igazán érdemes ide bejönni, az a különlegesen csomagolt egzotikus ételek és italok választéka a világ minden részéről, amelyeket a pult mögött frakkos eladók szolgálnak ki. Az egzotikus ételek között hajdan megtalálható volt a csokoládéval bevont hangya és a mézbe mártott sáska is, de a XX. század ízlése már túllépett ezeken a "csemegéken". Az áruház negyedik emeletén délután 3 és 5 óra között a stílusos környezetben teázhatunk, amely azonban igencsak drága körülbelül 20 fontért.

Regent Street
Az Oxford Circus-től a Piccadilly-ig húzódó Regent Street-et a múlt században alakították ki, mint az ünnepi felvonulások útvonalát, amelyen a régens Cartlon House-i rezidenciájából a Regent's Parkba vonult. Az utcát London legelegánsabb, a múlt század elején épült üzletei szegélyezik. Az egyik legjelentősebb az ál-Tudor stílusú épületben található Liberty áruház, amelynek alagsorában található a keleti tárgyakat árusító Oriental Bazar.

Leicester Square
Megálló: Leicester Square
A korábbi marhalegelő, majd a viktoriánus korszakban zenetermeknek helyt adó, s akkor divatos lakóhely, a Leicester Square ma London egyik legforgalmasabb, gyalogosoknak fenntartott tere. A tér mozijaiban tartják a legfontosabb filmek premierjeit, amelyeken megjelenő sztárok mindig nagy tömegeket vonzanak. Az itteni mozik, az Empire, a Warner West End, az Odeon és az Odeon West End 1900 és 1940 között épültek. A mozik mellett számos szórakoztató központ, valamint a Swiss Centre (Svájci Központ) is megtalálható. A Svájci Központ tehenes órajátéka minden órakor látható, bár úgy tűnik, nem igazán érdekli az arra járókat. Pedig a téren szinte mindig nagy a tömeg és nincs olyan nap, hogy ne lépnének fel utcai zenészek és művészek a világ minden tájáról. A téren több szobor is található, köztük Charlie Chaplin és Shakespeare márványszobra. A teret körbesétálva az ott megfordult hírességek kézlenyomatait, illetve a nagyobb filmstúdiók emblémáit fedezhetjük fel a földön.

Piccadilly Circus
Megálló: Piccadilly Circus
A Piccadilly ma is London egyik legkedveltebb találkahelye. A teret John Nash építette, amely az 1880-as évekig nagyobb volt, mint ma. Ekkor a Shaftesbury Avenue kialakításával megbontották a tér északi részét és engedélyezték a nagyméretű hirdetéseket. Az olcsó neonhirdetést 1910-ben a Bovril & Schweppes csináltatta, amelyet később több is követett. A második világháború után a tér elvesztette korábbi hangulatát, amikor még számos kávéző, bár, színház, bolt és virágárus népesítette be. A mai Tower Records helyén akkor még a St James Hall állt, ahol annak idején Wagner is vezényelt, Dickens utoljára mondott nyilvános beszédet 1870-ben, s amely később az Edgar's áruháznak adott otthont. A tér közepén álló Érosz-szobrot közadományból, a közegészségügyért sokat tevő Shaftesbury gróf emlékére készítettek. Ez volt az első alumínium szobor Londonban, melynek története igencsak szerencsétlen. Amikor 1893-ban felavatták, két tolvaj ellopta a szobrot, miközben a Westminsteri hercegnő a kútból ivott. Az 1920-as években a szobrot eltávolították, s az egész világháborút egy raktárban töltötte. Amikor a háború után végre visszahelyezték a szobor nem jó irányba, a Shaftesbury Avenue felé mutatott.

Trocadero és a Segaworld Funland
Cím: 13 Coventry Street, W1D 7DH
Megálló: Piccadilly Circus
Web: www.londontrocadero.com
Nyitva: hétfőtől csütörtökig és vasárnap 10-24 óráig, pénteken és szombaton 10-1 óráig
A Trocadero és Segaworld Funland játéktermeiben és más szórakozó helyiségeiben inkább a fiatalok fogják magukat jól érezni.
Az épületben több étterem, bár és bolt is található, és jobb ha teli pénztárcával érkezünk.

Chinatown (Kínai Negyed)
Megálló: Leicester Square
Web: www.chinatownlondon.org
A Soho Coventry Street, Shaftesbury Avenue és Charing Cross Road által határolt részét 1985. október 29-e óta hívják hivatalosan is Chinatown-nak. Bár nem volt semmilyen hivatalos ösztönzés, hogy itt telepedjenek le a Távol-Keletről érkező bevándorlók, az arányuk olyan mértéket ért el, hogy a Westminster-i önkormányzat is támogatta a kínai negyed "létrehozását". A Kínai Negyedbe a Gerrard Street Wardour Street felőli oldalán hivatalosan egy kínai kapun keresztül léphetünk be. A kaput Hong Kong, míg az azt szegélyező oroszlánokat Kína adományozta a városnak. Itt minden utcanév kínaiul is ki van írva, és jó néhány kínai stílusú telefonfülkét is találunk. A kínai negyed legfőbb vonzerejét az itteni élelmiszer-, ajádék- és könyvesboltok, valamint a számtalan keleti étterem adja, amelyek közül többen is ehetünk olcsón finomat. Aki februárban látogat el Londonba, annak érdemes megnézni a kínai újév (Chinese New Year) ünneplését. Az ünneplés spontán, az összegyűlt tömeget oroszlán- és sárkánytánc, akrobaták, kínai zenészek és parádék szórakoztatják, miközben mindenütt petárdák durrognak.

Covent Garden
Megálló: Covent Garden
A mai Covent Garden helyén korábban kertek álltak, ahonnan a középkorban a Westminster-apátságot látták el zöldséggel. A területet VIII. Henrik a szerzetesrendek feloszlatása után John Russelnak, Bedford első grófjának ajándékozta, aki nemcsak tovább művelte a kerteket, de egy piacot is felállított. A gróf emlékét a környékbeli utcák nevei (Russel Street, Bedford Street, Bedforbury, Bedfort Court) is őrzik. A Covent Garden mai arculata a XVII. század elején alakult ki, amikor a gróf unokája megbízta Inigo Jones-t, a király építésvezetőjét, hogy London első igazi terét alakítsa itt ki. Jones számos ház mellett felépítette a Szent Pál-templomot is. A téren később a könyvárusok is megjelentek. A tér további átalakuláson esett át miután Edward Russel, Bedford akkori hercege megelégelte az itteni szemétdombot, és 1830-ban megépíttette a középen álló csarnokot. A csarnok nemcsak jóval több árusnak adott otthont, de híres volt vacsorázó helyeiről is, amelyeket a színházba járó közönség az előadások után szívesen látogatott. A piacot, ahol fénykorában több mint ezer hordár dolgozott, s amely éjfélkor nyitott és reggel 9-kor zárt, 1974-ben átköltöztették Nine Elms-be, majd irodaházzá akarták alakítani. Szerencsére a londoni önkormányzat másképp döntött. A Fowler's Market-ot kis boltokká, a Jubilee Market-ot befedése után általános piaccá alakították át. A régi virágpiac (Flower Market) ma a Közlekedési Múzeumnak ad helyet. A Covent Garden vonzerejét nemcsak a mindenfélét árusító boltok, hanem az itt fellépő művészek, zenészek és artisták is adják.

London Transport Museum (Londoni Közlekedési Múzeum)
Cím: Covent Garden, WEC2 7BB
Megálló: Covent Garden
Web: www.ltmuseum.co.uk
Nyitva: 10-18 óráig, pénteken 11 órától
Belépő: felnőtteknek 13,50 font, nyugdíjasoknak és diákoknak 10 font, 16 éves kor alatt a belépés díjtalan.
A Viktória-kori lóvontatta omnibuszoktól kezdve London legmodernebb közlekedési eszközéig, a millennium alkalmából felavatott Jubilee metróvonalig mutatja be a közlekedés fejlődését a városban. A látogatók kipróbálhatnak számos szimulátort, a gyerekeket és családokat pedig számos program várja. Aki pedig komolyabban érdeklődik a város közlekedésének fejlődése iránt, az itt található könyvtárat is felkeresheti. Az éppen ki nem állított mintegy 370 ezer járművet és tárgyat a múzeum Acton Town-i telepén nézhetik meg az érdeklődők bizonyos napokon. Az ide szervezett idegenvezetős kirándulásokról érdejődjünk a múzeumban.

Royal Opera House (Királyi Operaház)
Cím: Covent Garden, WC2E 9DD
Megálló: Covent Garden
Web: www.roh.org.uk
London sok más épület és látványosság mellett az Operaház felújításával is köszöntötte az új évezredet. A mai opera helyén álló első olasz dalszínházat 1732-ben építtette II. György, amely 1808-ban és 1856-ban is leégett. Az első tüzet követően az új színház megemelt jegyárai miatt a rajongók tüntetést rendeztek, amelyet ma is Old Price Riot (zendülés a régi árakért) néven tartanak nyilván a történelemkönyvek. A mai színház 1858-ban készült el E. M. Barry, a Parlament tervezőjének fia tervei alapján, de ma is láthatjuk a régi színházból származó, Tragédiát és Komédiát ábrázoló frízeket. A Királyi Operaház 1911-től a Királyi Balettnek is otthont ad. A Londonba látogatók többsége ugyan inkább a musicaleket látogatja, pedig az Operaház magas színvonalú előadásaira akár állójeggyel is bemehetünk, igaz a színházakkal ellentétben a pontos érkezést itt megkívánják.

Charing Cross Station (Charing Cross pályaudvar)
A Trafalgar térről elindulva a Strand első jelentős épülete a Charing Cross pályaudvar. Nevét a pályaudvar előtt álló keresztről kapta, amely azokat az eredeti kereszteknek a másolata, amelyeket I. Edward állított a Westminster apátságba vezető úton felesége, Eleonóra gyászmenetéhez 1290-ben. A keresztet, majd az állomást és az ugyanabban az épületben található szállodát E M Barry, a Királyi Operaház építésze tervezte.

Victoria Embankment Gardens (Viktória-rakpart kertjei)
A hajdani folyópart helyén álló park kevésbé ismert, pedig a Temze-partján igencsak kevés a kellemes zöld terület. Ebben a parkban látható az egyetlen megmaradt vízi kapu, az Old York Water Gate, amely a Buckingham herceg York House nevű palotájához tartozott. A múlt századig az itt álló kapukon át szálltak be a paloták lakói a Temze parton kikötött hajóikba. A megmaradt kapu ma ott áll, ahol a Temze partja a múlt században volt. A parkban áll Robert Burns skót költő szobra és Rodin Wrestlers (Birkózók) című szoborcsoportja is.

Cleopatra's Needle (Kleopátra tűje)
A Victoria Embankment Gardens-ben álló, egyiptomi Heliopoliszból származó gránitobeliszket, melynek párja ma a New York-i Central Parkban található, 1819-ben ajándékozta Mohammed Ali, Egyiptom alkirálya a brit kormánynak. Az obeliszket 1878-ban állították fel, nem messze a Waterloo Bridge-től. Talapzatára bronzból készítettek szfinxet. Ahogy ma is, már a múlt században is divatos volt az utókorra hagyni bizonyos dolgokat. A talapzatba akkori újságokat, a kor legszebb 12 hölgyének fényképét és vasúti menetrendeket is elhelyeztek. Az utóbbival kapcsolatban sokan ma is azt gondolják, hogy nem kezdte ki az idő, azaz a menetidő azóta sem változott.

Savoy Hotel és Savoy Theatre (Savoy Hotel és Színház)
Cím: Savoy Hill, Strand, WC2R OBP
Megálló: Charing Cross/Embankment
Web: www.fairmont.com/savoy
A Savoy luxusszálló 1889-ben épült a középkori Savoy palota helyén, a mellette álló Savoy Színházzal együtt. Ez volt az első villanyvilágítású hotel és itt volt először a szobának saját fürdőszobája. A hotel további érdekessége, hogy első igazgatója a Ritz Hotel névadója, Cezar Ritz volt, és hogy előtere az egyetlen hely Londonban, ahol jobb oldali az autós közlekedés.

Somerset House (Somerset-ház)
Cím: Somerset House, Strand, WC2R 1LA
Megálló: Temple/Covent Garden
Web: www.somersethouse.org.uk
Nyitva: 7.30-23 óráig
Belépő: nincs
A nemrég megújult Somerset House egyike London legszebb épületeinek. Korábban a Királyi Akadémiának és Társaságnak (Royal Academy and Royal Society), ma három fontos kiállításnak ad otthont. Az újonnan kialakított, szökőkutakkal díszített, éjszaka kivilágított Edmond J Sara Fountain Court-ot érdemes önmagáért is felkeresni, csakúgy, mint az elegáns Nelson-lépcsők, valamint a látványos panorámát kínáló River Terrace miatt. Az épület történetével az úgynevezett Introductory Gallery-ben (bemutató galéria) ismerkedhetünk meg. A Somerset House-ban számos programot rendeznek, és minden csütörtökön (13.15-kor és 14.45-kor) és szombaton (12.15-kor, 13.15-kor, 14.15-kor és 15.15-kor) 45 perces, ingyenes idegenvezetéses sétához csatlakozhatunk.

Royal Courts of Justice (Király Igazságügyi Bíróság)
Cím: Strand WC2A 2LL
Megálló: Temple
A Stranden sétálva nem lehet nem észrevenni az 1883-ban befejezett Royal Courts of Justice monumentális, Disneyland-szerű neogótikus épületét. Míg itt a polgári peres eljárások folynak, addig a büntetőjogi eseteket az Old Bailey központi büntetőbíróságon, hivatalos nevén a Central Criminal Court-on tárgyalják. Míg ezen í bíróságon a nagyobb horderejű és hírhedt eseteket tárgyalják, a kisebb bűnökért az elkövetőket 1998-ig a Bow Street-i Magisztrátus (Magistrate) elé állították. A bíróságot bejelentés nélkül is bárki felkeresheti, és reggel 10 és délután 16 óra között részt vehet a tárgyalásokon. Ha valakinek kedve támadna megnézni egy tárgyalást, ne feledje, hogy ottléte alatt viselkedésének példásnak kell lennie, mert könnyen maga is vádlottá válhat a törvények betartására gondosan ügyelő bírák előtt. Az épületeket és tárgyalásokat szemlélve az ember úgy gondolja, mintha évszázadok során alig változott volna: a bírók (judges) és ülnökök ma is fehér parókát és fekete köpenyt viselnek, amellyel az angol jogrend folytonosságát fejezik ki. Míg a bírák ülhetnek, az ülnökök csak állva beszélhetnek.

St Paul's Cathedral (Szent Pál-székesegyház)
Cím: St Paul's Church Yard, EC4M 8AD
Megálló: St Paul's
Web: www.stpauls.co.uk
Nyitva: 8.30-16 óráig, vasárnap kivételével
Belépő: felnőtteknek 15 font, nyugdíjasoknak és diákoknak 14 font, gyermekeknek (6-17 év) 6 font, 6 éves kor alatt a belépés díjtalan. Családi jegy 36 font.
A Szent Pál-székesegyház London és Nagy-Britannia legnagyobb székesegyháza. A mai, több mint háromszáz éves épület már a negyedik ezen a helyen. Az elsőt 604-ben építették fából, első érseke Szent Mellitus volt. A templom hetven évvel később leégett, s az újjáépítést követően az új székesegyház majdnem háromszáz évig állt, mielőtt a vikingek lerombolták. Helyére a normannok építettek új katedrálist, amely nagyobb volt, mint a mai és tornya az akkori világ legmagasabbja volt. A reformáció ideje alatt a Tudor-korszakban bevásárlóközpontként használták, ahol sok londoni szerezte be a sört, halat, kenyeret és zöldséget, s ahol a sírokat használták pultként. Itt találkoztak az ügyvédek és a lófutárok, s itt alakították ki a láb (foot) mértékegységet is. A mértékegység alapja, amely körülbelül 30 centiméter, Szent Algar szobrának lábhossza. Ugyancsak itt tartották Anglia első lottósorsolását is, amelynek bevételéből inkább a kikötőket javították, mint a székesegyházat. A katedrálist később I. Károly megpróbálta helyreállítani, de a polgárháború miatt a munkálatok abbamaradtak, és Cromwell katonái istállóként használták. A székesegyház sorsát a nagy tűzvész pecsételte meg. A mai katedrálist Sir Christopher Wren 1675-ben kezdte újjáépíteni. Az építkezés harmincöt évig tartott. Magassága 112 méter. 1925-ben egy földrengés következtében a kupolája megrepedt, azt ma is két vaslánc tartja össze, hogy a melegben szét ne nyíljon. 1806-ban ide temették el Nelson admirálist, és 1981-ben itt esküdött "örök" hűséget egymásnak Károly walesi herceg és Lady Diana is. Aki felmászik a kupola galériájába, az nemcsak London látképében gyönyörködhet, hanem kipróbálhatja a galéria kiváló akusztikáját is, amelyet emiatt Whispering Gallery (suttogó galériának) hívnak. A probléma csak az, hogy a sok látogató miatt nem biztos, hogy partnerünket is meghalljuk a sok suttogó között. Kedden és csütörtökön 11 és 14 óra között félóránként idegenvezetős túrákat tartanak.

The Monument (Az Emlékmű)
Cím: Monument Street, EC3R 8AH
Megálló: Monument
Web: www.themonument.info
Nyitva: mindennap 9.30-17.30
Belépő: felnőtteknek 3 font, nyugdíjasoknak és diákoknak 2 font, gyermekeknek 1,50 font.
A Monument építését nem sokkal az 1666-os Nagy Tűzvész után határozták el. A tornyot Sir Christopher Wren tervezte és pontosan olyan magas, azaz 202 láb, vagyis 62,25 méter, mint amennyire a hajdani Pudding Lane-en álló pékség állt innen, ahonnan a tűz indult. Az emlékmű tetejére 311 lépcső vezet fel, s aki sikeresen megmássza, nemcsak a londoni panorámában gyönyörködhet, de kap egy bizonyítványt is arról, hogy képes volt ide feljutni. A Monument a Tower-rel közös jeggyel is látogatható, bár a megtakarítás csekély.

London Bridge (London híd)
London első hídját még a rómaiak építették fából. A hidat 1014-ben Ethelred angol és Olaf norvég király felgyújtották, hogy megakadályozzák a dán csapatok előretörését. Az eseményről ma is így emlékeznek egy norvég versben: "London hídja leomlott..." Az első kőhidat 1176-ban építették és mintegy száz évig állt. A következő London Bridge már 1823-ig "működött", házak, boltok és még kápolna is szegélyezte, és a középkorban ide tűzték ki az árulók levágott fejét. Az új London Bridge-et egy kicsit feljebb építették a folyón, de 1968-ban eladták az amerikaiaknak, akik az arizonai Havasu város tavánál építették fel. A londoniak többsége jót mulatott ezen, főleg, mert azt mondták, hogy az amerikaiak olyan buták voltak, hogy azt hitték, hogy a Tower-hidat vették meg. Az igazság azonban az volt, hogy csak a kőpillérek kerültek Arizonába, a többi része pedig ma is egy használaton kívüli Dorset-i dokkban található. A mai London Bridge-et végül is 1972-ben avatták fel.

Bank of England and Bank of England Museum (Angol Nemzeti Bank és Múzeum)
Cím: Treadneedle Street, EC2R 8AH
Megálló: Bank
Web: www.bankofengland.co.uk
Nyitva: hétköznap 10 és 15 óra között
Belépő: nincs
Az angol jegybankot 1694-ben alapították, amikor is III. Vilmos XIV. Lajos elleni hadjáratához 1,2 millió fontot gyűjtött össze mintegy 1250 embertől egy Charles Montagu nevű ember. Az épületet 1724-ben kezdték építeni, és történelme során többször volt lázadások célpontja. 1973-ban királyi őrséget rendeltek ki védelmére, ma azonban skarlátvörös mellényes, rózsaszín frakkos, fekete keménykalapos urak irányítják a látogatót a bank múzeumába. A múzeumot interaktív kiállítás teszi még érdekesebbé és még egy egy igazi aranyrudat is megérinthetünk. A bejárat a Bartholomew Street-en van.

Royal Exchange (Királyi Tőzsde)
Cím: Guildhall House, Gresham Street, EC2V 7QE
Megálló: Bank
London árutőzsdéjét 1566-ban kezdték építeni, amikor Sir Thomas Gresham az antwerpeni tőzsdét meglátogatva eldöntötte, hogy Londonnak is szüksége van egy olyan helyre, ahol a nagykereskedők kicserélhetik áruikat. Korábban az üzletek a szabad ég alatt köttettek. Az épületet azonban tönkretette a Nagy Tűzvész, ezért 1669-ben újjáépítették, de 1838-ban újra leégett annak ellenére, hogy itt próbálták ki az első vízfecskendezős tűzoltó készüléket. A mai klasszicista stílusú épületet 1844-ben fejezték be. Az épület ma a Guardian Royal Exchange biztosítótársaság épülete. Lépcsői ma is azon kevés helyek egyike, ahonnan bejelentik az uralkodó megkoronázását. A kupola felett ma is látható a Gresham-ek címerállata az arany sáska, valamint a toronyóra alatti fülkében Gresham szobra. A tőzsde ma már a szomszédos Stock Exchange épületében működik, amelynek falai mentén uralkodók szobrai, valamint a Mithrasz templomából származó római szobrok láthatók. A nagy udvar mozaikpadlója az eredeti tőzsdéből származik. A főbejárat timpanonja felett áll egy kereskedelmet képviselő alak, kezében a Tőzsde kiváltságlevelével. Körülötte a polgármester valamint City-beli kereskedők mellett arab, görög, perzsa, afrikai, kínai kereskedők szobrai helyezkednek el. A Royal Exchange udvarát reggel 10 és délután 4 között, szombaton délig kereshetjük fel.

Guildhall (Városháza)
Cím: Gresham Street, EC2P 2EJ
Megálló: Bank
Web: www.guildhall.cityoflondon.gov.uk
Nyitva: mindennap 10-16.30
Belépő: nincs
A Guildhall a City közigazgatási életének központja, amely alatt nemrégiben római amfiteátrum maradványokat is találtak. A City első városháza már a XII. században állt. A jelenlegi épület 1411-ben épült. A városháza egyik legszebb része a színes üvegablakos nagy terem, a Great Hall, amelynek üvegablakain Wellington, Nelson és Churchill is látható. A Guildhall alatt található London középkori, XIII. században épült kriptája is. A Guildhall ma számos képtárnak, könyvtárnak és egy óramúzeumnak is otthont ad.

Guildhall Art Gallery (Városháza képtára)
Cím: Guildhall Yard, EC2P 2EJ
Nyitva: 10-17 óráig, vasárnap 12-16 óráig
Belépő: felnőtteknek 5 font, nyugdíjasoknak és diákoknak 3 font, 16 éves kor alatt a belépés díjtalan.
A Guildhall Art Gallery-t 1885-ben alapították a City műtárgyainak bemutatására. A képtár mai épületét 1999-ben adták át. A képek között főleg portrékat, Londont a XVII. századtól ábrázoló képeket, valamint számos szobrot találunk. A képtár leghíresebb darabja John Singleton Copley 1782-es Defeat of the Floating Batteries at Giblaltar (Giblaltári tengeri győzelem) című képe.

Guildhall Clock Museum (A Városháza Óramúzeuma)
Cím: Guildhall Library, Aldermanbury, EC2P 2EJ
Nyitva: hétfőtől szombatig 9.30-16.45
Belépő: nincs
Aki szereti a régi órákat, az biztosan nem fog csalódni az óramúzeumban, ahol 1600 és 1953 között készült órákat csodálhatunk meg. A legrégebbi egy német, a legújabb pedig Sir Edmund Hillary által a Mount Everest meghódításakor viselt óra. Igen érdekes az 1835-ben készült olasz óra is, amelyet a kénsavba mártott cink termelte hidrogéngáz nyomása működtet. Egy másik, 1931-ben készült óra például minden órában más dalt játszik és mutatja a napszakok változását is. Itt látható John Harris órája is, amelynek segítségével megoldott a pontos helymeghatározást a tengereken.

Leadenhall Market (Leadenhall piac)
Cím: Whittington Avenue, EC3
Megálló: Bank/Monument
Web: www.leadenhallmarket.co.uk
Nyitva: hétköznap 11-16 óráig
A piac hivatalosan 1881 óta működik, bár előtte azok is árusíthattak itt, akik nem voltak a City polgárai. A szépen helyreállított viktoriánus piacon főleg vadat, csirkét, halat és húst árusítanak. Érdemes a helyi pubokat és bárokat felkeresni és akár egy hagyományos ploughman's lunch ebédet kipróbálni.

Tower of London
Cím: Tower Hill, EC3N 4AB
Megálló: Tower Hill
Weboldal: www.hrp.org.uk/toweroflondon
Nyitva: keddtől szombatig 9-17.30, vasárnap és hétfőn 10-17.30
Belépő: felnőtteknek 20,90 font, nyugdíjasoknak és diákoknak 17,60 font, gyermekeknek (16 év alatt) 10,45 font, 5 éves kor alatt a belépés díjtalan. Családi jegy 55 font.
A Tower kétségtelenül London legjelentősebb történelmi épülete. Aki a falak között sétál, hátborzongató történetek, romantikus legendák részese lehet, amelyeket a Yeoman ruhába öltözött idegenvezetők (Yeoman Warders, vagy más néven Beefeaters) idéznek meg. A piros-fekete ruhába öltözött kalapos őrök nevének eredetére, amely szó szerinti fordításban "marhahúsevőt" jelent, két elmélet is létezik. Az egyik szerint nevük onnan ered, hogy részben marhahúst kaptak szolgálatukért, a másik szerint nevük a büfés, felszolgáló buffetier szóból ered, mert korábban a királyi banketteken szolgáltak fel.
A Tower masszív normann tornyát, a White Tower-t (Fehér Tornyot), amely római alapokon nyugszik, Rochester érseke, Gundulf építette Hódító Vilmos részére a késő XI. században. A tornyot azóta hívják White Tower-nek, amióta azt 1241-ben fehérre festették, bár ez ma csak a fehér színű köveire igaz. A Tower többi részét az évszázadokon keresztül többször átépítették. A Tower volt erőd, palota, fegyvertár, börtön, kincstár, még állatkert is, és ma itt nyugszik az angol történelem több híres személyisége, köztük Boleyn anna is. Az 1666-os tűzvészben a Tower a széljárás hirtelen megváltozásának köszönhette, hogy nem robbant fel, pedig a White Tower-ben rengeteg puskaport tároltak a hollandok elleni háború miatt. 1820-ban egy összeesküvés, majd 1841-ben újra tűz fenyegette a Towert, ahol akkor éppen a koronázási ékszereket tartották. Az ékszerek megmentéséhez végül is szét kellett törni az azokat őrző vasrácsokat. 1885-ben az ír függetlenségért harcolók próbálták meg felrobbantani, sikertelenül. Szerencsés módon a II. világháború bombázásai sem sok kárt tettek az épületben.
A Tower-t külső árok (Outer Moat) veszi körül, amelyet ma már feltöltöttek és füvesítettek. A látogató először a Middle Tower (Középső-torony) alatt, majd a Lions' Tower, azaz az Oroszlán Torony mellett halad el. Itt a XI. századtól egészen 1834-ig oroszlánokat tartottak, amelyekről a torony a nevét is kapta. A White Tower mellett a Tower számos tornya közül kiemelkedik a Bell Tower (Harang-torony), a Bloody Tower (Véres-torony), a Wakefield Tower, a Lanthorn Tower (Lámpás-torony) és a Beauchamp Tower. A Bell Towert sokáig börtönnek használták, és sok híres személyiség raboskodott benne. Ma innen fújnak takarodót. A Bloody Tower nevét onnan kapta, hogy 1483-ban itt gyilkoltatták meg III. Richárd unokaöccseit. Később itt is számos fogoly raboskodott. A Tower kétségtelenül legelkápráztatóbb látnivalói, a koronázási ékszerek a Waterloo Barracks-ban láthatók. Itt láthatjuk India koronáját és a világ egyik legnagyobb, "Afrika csillagának" nevezett 317 karátos, csiszolt gyémántját is, amelyet az uralkodói jogarba foglaltak be. A Lanthorn Tower előtt láthatjuk a Tower hollóit. A legenda szerint az angol királyság mindaddig fennmarad, amíg a madarak itt maradnak. Nem meglepő tehát, hogy ennek érdekében a szárnyukat rendszeresen megnyesik. A Beauchamp Tower nevét az itt raboskodó Thomas Beauchamp-ról kapta, de leghíresebb fogja Rudolf Hess volt, aki 1941-ben állítólag a Németországgal való külön megegyezés megkötése érdekében érkezett Angliába. A Towerben található a Regimental Museum of the Royal Fusiliers (Királyi Lövészek Múzeuma), ahol egyenruhák, fegyverek, katonai felszerelések és érdemrendek láthatók. A Tower-re érdemes legalább egy félnapot szánni, hogy jusson időnk a White Towerben található fegyvergyűjtemény, a Royal Armouries Collection, valamint St John Chapel (Szent János kápolna) és a St Peter Vincula Chapel (Szent Péter kápolna) és más látnivalók felkeresésére is.
A Tower-be este is érdemes ellátogatni, mert a 700 éves hagyományokhoz híven ma is minden este megtartják a kulcsok ceremóniáját. Pontosan 9 óra 53 perckor a Tower főgondnoka (Chief Yeoman Warder), a Byward Tower-t elhagyva egy lámpással és az uralkodót reprezentáló kulcsokkal a kezében négy medvecsuklyás őrrel együtt bezárja a Tower kapuit. Amikor eléri a Bloody Tower-t, ahol az angolul sentry-nek nevezett őrökkel találkozik, a következő jelenet játszódik le.

Őr: "Megállni! Ki közeledik?"
Főgondnok: "A kulcsok."
Őr: "Kinek a kulcsai?"
Főgondnok: "A Királynő kulcsai."
Őr: "Mehet. Ha a Királynő kulcsai, akkor rendben van."

A Chief Warder leveszi a kalapját, elkiáltja magát, hogy "Isten óvja Erzsébet királynőt", majd mindenki "Ámen"-t mond. Aki szeretné megnézni a ceremóniát, az írjon 6-8 héttel korábban a The Ceremony of the Keys, Waterloo Block, HM Tower of London, England EC3N 4AB címre, mert a ceremónia igen népszerű. Fontos, hogy legalább fél órával a ceremónia előtt a West Gate (Nyugati kapu) előtt legyünk. A kulcsok ceremóniája mellett nyáron mindennap, télen másnaponként 11 órakor őrségváltás is látható a Tower-nél.

Tower Bridge (Tower híd)
Megálló: Tower Hill
Web: www.towerbridge.co.uk
Nyitva: áprilistól szeptemberig 10-18 óráig, októbertól márciusig 9.30-17.30
Belépő: felnőtteknek 8 font, nyugdíjasoknak és diákoknak 5,60 font, gyermekeknek (5-15 év) 3,40 font, 5 éves kor alatt a belépés díjtalan. Családi jegy 12,50 font.
A Tower Bridge London jelképe és a világ egyik legkülönlegesebb és legszebb hídja. A hidat 1894-ben fejezték be, s az akkori legmodernebb technikát használták. 1976-ig hidraulikus szerkezet nyitotta fel a két szárnyat, ekkor azt elektronikusra cserélték. A látogatók a Tower Bridge Experience nevű kiállításon ismerkedhetnek meg a híd történetével, megnézhetik hogyan működött a korábbi hidraulikus szerkezet és végezetül felmehetnek a híd tetejére, ahonnan gyönyörködhetnek a Temze parti panorámában. Mivel a hajóforgalom lényegesen kisebb a Temzén, a híd szárnyai ma már jóval ritkábban emelkednek fel. Aki szeretné tudni, mikor várható, hogy hajó halad át a híd alatt, az

Oxford Street
Az Oxford Street neve nem onnan ered, hogy valaha Oxford felé vezetett. Nevét Robert Harley-ról, Oxford grófjáról kapta, aki a XVIII. században a területet birtokolta. Harley a Cavendish család lányát vette el, lánya pedig a Portland családba házasodott, így nem meglepő módon az Oxford Street-től északra megtalálható a Harley Street, a Cavendish Square és a Portland Place is. A majdnem egy mérföld hosszú utca ma London egyik legismertebb bevásárló utcája, ahol az elegáns Selfridges áruháztól a bazár jellegű boltokig minden megtalálható, és szinte mindent lehet kapni.

Selfridges áruház
Cím: 400 Oxford Street. W1A 1AB
Megálló: Marble Arch
Web: www.selfridges.com
Nyitva: hétfőtől szombatig 9-22 óráig, vasárnap 10-18 óráig
Az Oxford Street talán egyetlen említésre méltó épülete a Selfridges áruház, amelyet 1902-ben alapított a Chicagóból áttelepült Harry Gordon Selfridge. A korábban lepusztult környéken felépült áruház több száz különböző osztályával és árbőségével, amerikai szódával bugyogó szökőkútjával ámulatba ejtette a londoniakat. Bár az áruház átvészelte a háborút. s az azt követő modern építészeti hullámot, a belsejét teljesen átalakították. Az egyetlen dolog, ami az alapítás óta nem változott: az áruház ma sem árusít bútort, amelyre annak idején Gordon Selfridge nem kapott engedélyt.

John Lewis áruház
Cím: Oxford Street, W1A 1EX
Megálló: Bond Street/Oxford Circus
Web: www.johnlewis.com
Nyitva: hétfőtől szombatig 9.30-20 óráig, csütörtökön 21 óráig, vasárnap 12-18 óráig
Bár a John Lewis áruház nem tartozik a turistalátványosságnak is beillő áruházak közé, érdekes története miatt érdemes néhány szót szentelni neki. Az eredeti boltot 1864-ben alapította John Lewis, akinek forgalma 1892-re annyira megnőtt, hoy az építési tilalom ellenére boltját a Cavendish Square felé bővítette, ezáltal a hatóságok véleménye szerint elcsúfítva a teret. Lewis-t ezért három évre börtönbe zárták. Kiszabadulva azonban folytatta az üzletet. Halála után fia követte, aki úgy gondolta, hogy igazságtalan, hogy az üzlet első három embere többet keressen, mint a többi alkalmazott együttvéve, és partnerséggé alakította át az áruházat. Így ma a húsz áruház és a Waitrose szupermarket lánc is a 35 ezer alkalmazott tulajdonában van, akik éves fizetésük arányában részesülnek hat és háromszázezer font közötti prémiumban. A céget ma négyszáz fős választott tanács irányítja, s akármennyire furcsa is, ez nem kommunista utópia, hanem jó példája annak, hogy hogyan eshet a dolgozók érdeke a vállalatéval egybe anélkül, hogy ez a hatékony működést befolyásolná.

BBC Television Centre (A BBC Televízió Központja)
Cím: Wood Lane, W12 7RJ
Megálló: Oxford Circus
Web: www.bbc.co.uk/showsandtours/tours/
Nyitva: hétfőtől szombatig, de előfoglalás szükséges
Belépő: felnőtteknek 11,75 font, nyugdíjasoknak 10,75 font, diákoknak 9 font, gyermekeknek (9-15 év) 8,25 font. Családi jegy 35 font.
Kinek ne hangozna ma is ismerősnek Nagy-Britannia hírközlő vállalatának hárombetűs rövidítése, a BBC (British Broadcasting Corporation). A BBC 1922 novemberében kezdte sugározni első rádióműsorát Londonból, és ma is a minőségi, pártatlan, tényszerű híradás jelképe. A rádió gyors terjedésével a BBC gyorsan kinőtte a Savoy Hill-i stúdióját, amelyet a Portland Place Langham Street sarkán álló mai központ és más stúdiók és épületek követtek. Az első televízióadás sugárzása 1936 augusztusában indult meg, de 1949-től megvettek egy Shepherd's Bush közeli területet, ahol a mai tv stúdiók állnak. Egészen 2001 decemberéig lehetett látogatni a BBC Experience (BBC tapasztalat) interaktív kiállítást, amelyet népszerűsége ellenére a vállalat pénzügyi nehézségei miatt bezártak. Ma az úgynevezett backstage tours, azaz "kulisszalátogatások" során lehet betekinteni a BBC televíziójának munkájába. Láthatjuk a BBC híradójának stúdióját, s azt a termet, ahol az időjárásjelentéseket készítik. A látogatáshoz előre kell bejelentkezni és csak 10 éven felüliek látogathatják.

Madame Tussaud's Museum (Madame Tussaud Panoptikuma)
Cím: Marylebone Road, NW1 5LR
Megálló: Baker Street
Web: www.madametussauds.com/London/
Nyitva: általában hétköznap 9.30-17.30, hétvégén 9-18 óráig
Belépő: felnőtteknek 30 font, gyerekeknek 25,80 font. Családi jegy 108 font.
Sokan álmodoznak ma is, hogy kedvenc filmsztárjukkal, énekesükkel, vagy más hírességgel fotóztathassák magukat. Madame Tussaud's panoptikumában ez a vágy könnyen valósággá válik, s bizony kevesen állnak ellent, hogy kamera elé álljanak a viaszfigurák mellett. Az élethű viaszfigurákkal benépesített múzeumot az 1835-ben a mai épülettől nem messze rendezett kiállítás alapozta meg. Madame Tussaud akkor a francia forradalom ismert áldozatainak halotti maszkjait készítette el viaszból - ezek közül még ma is látható néhány - majd más hírességek viaszfiguráit kezdte el megformázni. A látogató jelenleg 9 kiállítást nézhet meg. Az első, a hírességeket bemutató A-List Party, a második az Andy Warhol által fényképezett hírességeknek emléket állító Warhol's Women. Ezt követi a színészeket, rendezőket bemutató Premiere Night. A Sports Zone teremben sportolókkal találkozhatunk, majd következik a királyi család tagjait bemutató A Royal Appointment. A kultúra nagy atyjainak (Shakespeare, Einstein, Picasso) a Culture nevezetű terem ad otthont. A hetedik terem a Music Megastars, ahol a zenei világ hírességei találhatóak, majd jön a politikusokat és történelmi személyeket bemutató World Leaders. A Chamber of Horrors-ban (Rémtettek kamrája) a legrémesebb bűntettek és elkövetőik okoznak hideglelést.
A viaszfigurák mellett a panoptikum egyik érdekessége a Spirit of London Ride, ahol a látogatók stilizált taxiba ülve ismerkedhetnek meg a város főbb történelmi eseményeivel és látnivalóival.

Sherlock Holmes Museum (Sherlock Holmes Múzeum)
Cím: 221b Baker Street, NW1 6XE
Megálló: Baker Street
Web: www.sherlock-holmes.co.uk
Nyitva: mindennap 9.30-18 óráig
Belépő: felnőtteknek 6 font, gyerekeknek (16 év alatt) 4 font
Sherlock Holmes múzeuma, a könyvvel ellentétben nem a 221b alatt, hanem a 236 alatt található. Sir Arthur Conan Doyle történetei szerint itt élt a detektív ls Doctor Watson 1881 és 1904 között. A korhűen berendezett Viktória-kori házban a látogatók beülhetnek és lefényképeztethetik magukat Sherlock Holmes székében a kandalló mellett, és megnézhetik háló- és dolgozószobáját is. Az utóbbiban megtalálható a híres detektív minden fontos kelléke: nagyító, pipa, hegedű, laborfelszerelés, jegyzetfüzet és az álruhák is. Pipát és a simléderes sapkát mindenképpen hozzanak magukkal azok, akik a detektívet imitáló képet szeretnének készíteni. Aki elfárad a múzeumban, az megpihenhet a Sherlock Holmes házvezetőnőjéről elnevezett Hudson's étteremben.

Hyde Park
A Hyde Parkot 1536-ban nyilvánította királyi parkká VIII. Henrik, amely kitűnő vadászterület volt akkoriban. Miután megszűnt a vadászat és 1637-ben megnyitották a nagyközönségnek, a park számos jelentős helyi és nemzeti eseménynek adott otthont és minden évben több koncertet os tartanak itt. A sportot kedvelők négy mérföldes lovagló- és bicikliösvényt, valamint görkorcsolyautat is találnak itt. A parkban nagy hangsúlyt fektetnek az élővilág megóvására is. Ezt szolgálja a parkban található Ranger's Lodge-ban berendezett oktatási központ is. A parkban számos, köztük ritka madár is fészkel. A legtöbbet a Peter Pan szobortól nem messze, a tóban találhatjuk. A Hyde Park gyepét egészen az 1950-es évekig birkákkal legeltették, amelyek itatóinak helye ma is látható. A parkban pihenni vágyók részére csíkos nyugágyak állnak rendelkezésre, amelyért egy fontot kell fizetnünk.

Wellington Arch & Museum (Wellington-diadalív és Múzeum)
Megálló: Hyde Park Corner
Nyitva: szerdától vasárnapig 10-17 óráig. Hétfőn és kedden zárva tart.
Belépő: felnőtteknek 4 font, nyugdíjasoknak és diákoknak 3,60 font, gyermekeknek (5-15 év) 2,40 font. Családi jegy 21,30 font.
A Londonba látogatóknak csak 2001 óta van lehetőségük arra, hogy a párizsi diadalívnek megfelelő, a Hyde Park és Green Park találkozásánál található, John Nash által tervezett Wellington Arch tetejére felmehessenek. A diadalív tetején Anglia legnagyobb bronzszobra, a Quadriga, azaz négyesfogat látható, amely Wellington közelben álló szobra helyére került a harciszekérről leszálló Béke Angyalával. A szobor ma is Anglia legnagyobb szobra. A látogatók kiállításon ismerkedhetnek meg a diadalív történetével, amelyet a Waterloo-i csatát követően építettek. A Wellington Arch-tól nem messze áll a Királyi Tüzérség emlékműve (Royal Artillery Monument), a Gépfegyveres Hadtest emlékműve (Machine Gun Corps Memorial), Wellington lovas szobra, valamint északra a Hyde Parkban a Marble Arch irányában egy lovassági háborús emlékmű (Cavalry War Memorial).

Speaker's Corner (Szónokok sarka)
Megálló: Marble Arch
A Speaker's Corner története a XIX. század munkásmozgalmaihoz kapcsolódik, köztük az 1866-os incidenshez, amikor Edmund Beales Reform Ligája összecsapott a rendőrséggel. Az incidenst több gyűlés is követte a Hyde Parkban, amelynek köszönhetően 1872-től engedélyezték, hogy ezen a helyen mindenki arról beszélhet, amiről akar. Így azon sem csodálkozhatunk, hogy miközben valaki a királyi családot kritizálja, valaki más tíz méterre tőle az uralkodóházat élteti. Ma leggyakrabban igét hirdetnek vasárnaponként, vagy a közel-keleti helyzet kapcsán mondják el a véleményüket az önjelölt szónokok létrára vagy egy dobozra állva. A Speaker's Corner-en ma is egy lámpa jelzi a XIX. századi tüntetések és összecsapások helyét.

Marble Arch
Megálló: Marble Arch
A körforgalom közepén álló Marble Arch-ot John Nash építette 1827-ben, a római stílusú Constantinus-diadalív alapján. A diadalív eredetileg a Buckingham Palota előtt állt, de 1851-ben a Londoni Világkiállítás idején átköltöztették. A Marble Arch belsejében három kisebb terem található, amelyek 1950-ig egy csendőrőrsnek adtak otthont. 1866-ban innen rontottak rá váratlanul a lovas csendőrök a Hyde Parkban tartott felkelés tagjaira. Ma már ettől nem kell tartani, azonban érdemes megjegyezni, hogy a Marble Arch alatt hivatalosan áthaladni csak a királyi család idősebb tagjainak és a Királyi Tüzérség katonáinak lenne szabad.

Rotten Row
A Rotten Row-t korábban Route du Roi-nak, azaz a király útjának hívták. A III. Vilmos által építtetett út volt az ország első kivilágított útja, amelyhez összesen háromszáz lámpát használtak. A világításra azért volt szükség, hogy az uralkodó biztonságban hazaérhessen a Kensington palotába az akkoriban tolvajokban igencsak bővelkedő parkban. Az utat ma is sokan használják lovaglásra.

Peter Pan szobra
Peter Pan szobra, talpazatán mesefigurákkal a Hyde Park egyik legkedvesebb alkotása. A szobrot 1912-ben állították fel úgy, hogy alkotója George Fampton kérésére nem rendeztek szoboravatót, hanem egyszerűen csak felállították az arra járók nagy meglepetésére.

Kensington Palace (Kensington palota)
Cím: Kensington Gardens, Hyde Park, W8 4PX
Megálló: High Street Kensington/Gloucester Road
Web: www.hrp.org.uk/kensingtonpalace
Nyitva: mindennap 10-18 óráig
Belépő: felnőtteknek 14,50 font, nyugdíjasoknak és diákoknak 12 font, 16 éves kor alatt a belépés díjtalan
A londoni királyi paloták között a Kensington palota kínálja a legintimebb betekintést az uralkodói család, különösen Viktória királynő és Diana hercegnő életébe. A palota helyén álló házat 1689-ben alakította át Sir Christopher Wren III. Vilmos király és II. Mária királynő megrendelésére, az azóta egyre fényűzőbb királyi otthonná vált. Itt született Viktória királynő, akinek a ruháit, szobáit ma is megcsodálhatjuk, csakúgy, mint Diana hercegnőjét, aki szintén itt lakott haláláig. A ruhakollekciók mellett megnézhetjük a királyi lakosztályokat és fogadótermeket, különösen a gazdagon festett és csillárokkal díszíttett Kupola-termet (Cupole Room), ahol Viktória királynőt megkeresztelték. A palota látnivalói között érdemes megemlíteni az Orangery-t (narancsház) és a Sunken Garden-t (a süllyesztett kertet), amelyet Tudor-stílusban hoztak létre a múlt század elején. A Kensington Palota előtt, a Hyde Park nyugati részénél áll Viktória királynő szobra. A Hyde Park-ot itt már Kensington Parknak vagy Kensington Gardens-nek hívják.

Albert Memorial (Albert-emlékmű)
Cím: Princes Gate, Kensington Gore, SW7
Megálló: Knightsbridge
Amikor Albert herceg 1861-ben meghalt, Viktória királynő méltó emlékművet akart emelni férjének. Tervezőjének George Gilbert Scott-ot kérték fel, aki a középkori emlékművekhez hasonlót akart építeni.

<< vissza